Szöveg:
A vőfélyekről sokaknak egy korosodó, borvirágos orrú és sörhasú bácsika jut eszébe, aki
általában vidéki sátras lakodalmakban harsány hangjával szakítja meg a táncmulatságot és sokszor ízléstelen, az ünnepelteket lejárató
poénjaival tűnik ki. De mit tehetnek, ha egy előkelő étteremben tartják a lakodalmukat, mégis azt szeretnék, hogy az egy eseménytelen, egyszerű
vacsora helyett egy zökkenőmentes, igazi lakodalmas mulatság legyen, ahol a vőfély vagy ceremóniamester nem tesz vagy mond olyat, amely
közönséges vagy a család által nem preferált?
Ekkor a legjobb döntés az, ha igénybe veszik szolgáltatásaimat és felfogadnak vőfélynek!
Segítségemmel elejét lehet venni a fejetlenségnek, kapkodásnak és idegességnek, hiszen amit hónapok alatt megálmodnak, azt én néhány óra leforgása alatt higgadtan,
de mégis biztos kézzel lebonyolítom.
Alapfilozófiám szerint a vőfély nem főnök, hanem karmester! És minden karmester kottából
vezényel, ezt a kottát pedig számomra a megrendelő írja!
Amennyiben a hangulatot fokozni tudom, akkor e célért mindent megteszek, azonban a táncmulatságot nem rontom el azzal, hogy oktalanul megszakítsam azt!
Hivatásomat annyira komolyan veszem, hogy főállásban űzöm! Tehát semmi mással
nem foglalkozom. Így az esküvőre nem egyheti munkahelyi robot után, testileg-szellemileg elfáradva érkezem, hanem egész héten a lakodalomra
készülődöm, hogy a nagy napon minden szempontból a maximális teljesítményt nyújtsam.
Mindent elkövetek azért, hogy az esküvő azzá váljék, aminek azt az ifjú pár és kedves családja szánja: életük
legszebb és legfelejthetetlenebb napjává!
|